Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma (1562-1635)

Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma (1562-1635)

Új drámatípus kialakítása fűződik nevéhez: a népi-nemzeti elemeket magába olvasztó dráma, nem másolja az antikot. A reneszánsz és barokk határán alkot. Közelebb a reneszánszhoz. A mérték és értelem érvényesül műveiben.

1)Élete

Teljes neve: Félix Lope de Vega Carpio - 1562.
Madrid – egyszerű vidéki család – egy spanyol diplomata világszép lányát vette el - alcalai egyetem – kalandos, botrányos élet - katonáskodott, Nagy Armada (20 énekes eposz), titkár – szerelmi botrányok – börtön - Amikor írni kezdett Madridnak 2 színháza volt, élete delelőjén több mint 40 társulat működött.
1587: először szerepeltet nőt – forradalmi újítás, akkor botrány (II. Fülöp másfél évre bezáratja a színházakat) - 2x nősült – de gyerekeinek számát maga sem tudta - lovaggá ütötték - Sorscsapások – hívő katolikus – belép a ferencesek közé - 1635. Madrid – 9 napos gyász

2,Pályája
„a természet csodája” (Cervantes), „A szellem főnixmadara”- termékeny, életkedv, életerő, képzelet, munkabírás
bámulatos termékenység: 1500-2000 drámát írt – 470 maradt fenn, 300-nak a címét ismerjük
Ezen kívül: hősköltemények, eposz, novella, szonett, óda, episztola, elégia, levelek. Volt olyan darabja, amit 1 nap alatt írt.

Munkássága = a spanyol nemzeti dráma születése
téma: - pásztori-mitológiai
- történelmi
- társadalmi (cselszövéses, „köpenyes-kardos”, lovagi tárgyú)

Több magyar témájú, vonatkozású mű: A megkoronázott engedelmesség és magyarországi első Károly, A magyarországi fenevad, Nápolyi Johanna és az akasztófára jutott férj, A törvény parancsa, A szépség jutalma, A magyar korona vagy a méltatlan bosszú
figurái: király, pór, lovag, hölgy, széptevő, aggatyán, inas (gracioso) „jópofa” – talpraesett szolga, népi indíttatás
Életműve felöleli a spanyol múlt és akkori jelen minden számottevő jelenségét, típusait, miliőjét – udvari, lovagi élet, népi – az egész sp. társadalmat hatja át.

Verses értekezése: Arte nuevo de hacer comedias = 1609 A komédia(írás) új nűvészete
A meglevő gyakorlat igazolására vállalkozik. Összefoglalja dramaturgiai elveit.

1)Nép (=közönség=éppen adott nézőtéri befogadó forma), az előadás számára kell írni.
„a nép tapsaira pályázik” – közönségízlés követése = jelenben keresni a témát, a műveket kizárólag előadásra szánta. A kor szokásainak, gondolkodásmódjának megfelelő módon, nem antik minták szerint.
2)„a színház tükör” – cél: az emberek cselekedeteit kell utánozni: „a század szokásait kell festeni”
3, Mivel az élet is ilyen, lehet keverni a tragikus és komikus elemeket – de úgy, hogy a kedvező vég biztosított legyen.
„A tragikusat vígsággal elegyítsük, / Ha Minotaurus lesz is az eredmény”
4)Mivel a becsületbeli ügyek keltik fel a legjobban az érdeklődést – ez a leghatásosabb drámai tárgy. Legtöbb szerelmi bonyodalomból adódik – mindig a becsület sérelme nélkül oldódnak meg a gondok (mániákus királyhűség)
„A legjobbak a becsülete érintő esetek, mert ezek minden társadalmi állású emberre nagy erővel hatnak”
5)A történeteket a cselekmény egysége tartja össze, az idő egysége nem lényeges.
6)Az áttekinthető, feszes szerkezetet a 3 felvonás biztosítja. Ő honosítja meg e formát.
A drámai anyagot világosan el kell rendezni: 1. felvonás: caso „expozícioó”
2. felvonás: bonyodalom (lehet többszörös)
3. felvonás: megoldás - szerencsés

Egy felvonás egy nap alatt. – pergő jelenetek. A felvonások között hosszú idő is eltelhet. A felvonástechnikán belüli jelenettechnika
Jelenetek tematikájának megfelelő versformában. (a váltakozó versforma újítás.) Az „élő beszédet kell utánoznia”. Szövege tiszta, világos, könnyed – a nép is megértse. Drámái verses művek – zene nélkül is operajellegűek

A cselekményvezetésen van gangsúly – bonyodalom, mozgalmas.
Jellemábrázolás: sematikus, tipikus figurák

SEVILLA CSILLAGA

A HŐS FALU (FUENTE OVEJUNA) (1618 előtt) ’juhkút’- főhős: a nép, egy közösség - őstípust alkotott: népi dráma – Tell Vilmos, Borisz Godunov. A tömeget szerepelteti hősként. „az egész spanyol drámairodalomban nincs ennél demokratikusabb alkotás” (Menéndez y Pelago). Színes, üde, falusi jelenetek, parasztlakodalom, mulatság.
DONNA JUANA VAGY DACBÓL TEREM A SZERELEM

A KERTÉSZ KUTYÁJA (EL PERO DEL ORTELANO)
Cím: egy spanyol népi példázat
az egyszeri kutya ugyan nem evett, mégis elmarta a többi kutyát a konctól

Leheletfinom lelki ingadozások, szerelmi közeledés – távolodásról szól.
A maga idején társadalmi töltetű is volt. A szív parancsa erősebb:

„Rang és becsület? Ostoba szavak / Arra valók csak, hogy megcsaljanak,
Itt tipegünk szűk tömlöcünkbe zárva / Hiába vágyik ki szívünk az árva”

Jellemek: típusok, sablonok, tipikus korabeli figurák
Diana: jellemét kifogásolták: szeszélyes, ingatag, hideg-meleg
hitet tesz a szív mellett
Tristán: a talpraesett gracizoso; kedves, szellemes inas-figura
nagy ajándéka a drámairodalomnak (Molière, Beaumarchais)
ravaszkodó, bonyolító – nézőkkel cinkos
Cselekmény: a bonyolítása, izgalmassága, mozgalmassága a fontos
Helyszín: Nápoly