12. tétel Brecht

BRECHT - Színházi forradalom. Teljes reform.



Az euklideszi geometria meghaladásához hasonlít – nem arisztotelészi dramaturgia.
A 20. sz. másképp nem képezhető le.

Az epikus színház elmélete:

1) Gyakorlat
1919 – színházi kritikus (Augsburg Der Volkswille)
1923 – Müncheni Kamaraszínház dramaturgja
1925 – Berlin: Deutsches Theater – színházi élet központjába kerül
A kor legnagyobb rendezőivel dolgozik: Max Reinhardt, Piscator

I. pályaszakasz:
A dramaturgiai gondolat indulása, az elmélet csak később születik.
Alapgondolat: Lehetséges-e emberség olyan világban, amelynek belső rendszeréből
következik az embertelenség?
Baal (1918) (fogadásból írta)
Dobszó az éjszakában (1919)
A mindenéből kisemmizett, háborúból hazatérő katona belesodródik a forr.-ba, de visszahátrál és megalkuszik. – ebben már benne van Brecht lázadása a konvenciók ellen:
ha a katona helyesen hős forradalmár lesz – a néző megnyugszik
ha helytelenül dönt, meghátrál – a néző gyötrődik, neki kell döntenie v. legalább elgondolkoznia.
A következő felirat fogadta a nézőket: Ne guvasszátok olyan romantikusan a szemeteket!

Koldusopera (1928)
társadalmi és műfajszatíra (John Gray: Koldusoperája 200 évfordulós – kor szatírája)
párhuzam a polgár és betörők világa között
Jellemzői:

- alig van konfliktus
- a darab felszeletelhető jelenetekre „Az epikus művet fel lehet vágni ollóval darabokra és az egyes darabok mégis életképesek maradnak.”
- az egyes jeleneteknek külön címük van
- köztük songok, betétdalok – elválasztás, kommentár, kizökkentés
Kurt Weill zeneszerző – világsiker (Brecht épp ezt nem akarta – az a polgár tapsolt, aki leleplezett)
- itt alkalmazta először az ún. „elidegenítő” effektusokat (Verfremdungs-effekt): feliratok, kiszólások – nem hagy azonosulni, mert nem az érzelmekre akar hatni, hanem az értelemre.

2) Fordulat: 1930 – az epikus színház elméletének megfogalmazása
Piscatorral, a rendezővel dolgozza ki elméletét, akinek elve:
- a színház a közvetlen agitáció helye = Brecht: „A nép között állok, és megmagyarázom, hogyan csapják be.”
- az epikus színház kifejezést is ő találja ki (1927 először)

Mahagonny városának tündöklése és bukása (1930)
E db. jegyzeteiben vázolja fel először az epikus színház elméletét. Korszakos.

1/ A modern kor kifejezésére az epikus színház az alkalmas. A háborúban a személyiség eltűnt, lehetetlen a hagyományos értelemben vett hős megfogalmazása.
2/ Kettéosztja a dráma és színház történetét (marxi Feuerbach-tézisek, 11. tézis)
„arisztotelészi” (katarzis) – „nem arisztotelészi”
„kulináris” (azonosul) – „epikus”
(később)„illúziószínház” – „elidegenítő”
3/ Tragédiaellenes. Katarzisellenes. A rációra, az értelemre épít.
4/ Az újítás nem abszolút ellentéteket mutat be, csupán hangsúlyeltolódást.
Csupán az érzelem primátusát tagadja.
A hagyomány számos eleme jelen van: a tegnapi cserepekből építi az újat.

5/ „Mahagonny” táblázat
A színház drámai formája A színház epikus formája
A színpad megtestesít egy folyamatot elmond
A nézőt bevonja szemlélővé teszi
érzelmekre indítja döntésekre kényszeríti
élményeket közvetít neki ismereteket
szuggesztióval dolgozik érvekkel dolgozik
Az embert ismertnek feltételezi az ember a megismerés tárgya
A figyelem tárgya: kimenetel a menet
Egyik jelenet a másikért mindegyik önmagáért
az esemény egyenes vonalú kanyarog, epizódok
A világ ahogy van ahogy alakul.
Amit az embernek tennie kellene tennie kell
Az ember ösztönei indítóokai.


II. pályaszakasz
Háttér: fasizmus – üldözik baloldali nézetei miatt
Új gyakorlat: a szellemes játék, a felhőtlenség, a téma elevensége ne nyomja el a tanító szándékot.
Antifasiszta darabok: A vágóhidak Szent Johannája, Az anya

3) Az elméleti rendszer továbbfejlesztése (V-effekt)

1935. Moszkva (2. út után) keletkezett írásokban továbbfejleszti az elidegenítés elméletét:

1/ kiemelési technika: a folyamatot nem totalitásában, hanem egy-egy részletében,
elszigetelten mutatja be: *külön jelenetcímek
2/ A látszatvilág áttörése. A beleélés megszüntetése. Távolságtartás. Illúziók lerombolása.
Mert a világ megváltoztatható.
kommentárok, songok, kiszólások, feliratok
3/ Olyan fogások, melyek a nézőt eltávolítják a tárgytól, térben és időben: * Grúzia, Kína
krónikaszerű, példázatszerű, parabolák
paradigmák - kölcsönzött motívumok – Biblia, Villon
„Ne a téma legyen új, hanem a megközelítés”
4/ Távolságtartás a színészi munkában
1936. Megjegyzések a kínai színművészetről - elméletének megfogalmazása színészvezetés, színház
a) a kínai színész ideális: - nem éli bele magát szerepeibe
- kívülről szemléli a karaktert
- arca tabula rasa, gesztusai erős jelzések
- stilizált technika alkalmas parabolisztikus témák elóadása
b) összjáték: nem zajlott le az ének-próza-tánc-mimika-zene különválása
! Nem wagneri Gesamtkuntswerk – nem atmoszférát teremt, érzelmeket kelt.

Főművek: Galilei élete (1938-39)
A szecsuani jólélek (1938-40)
Kurázsi mama és gyermekei (1939) (Állítsátok meg Arturo Uit! 1941)
A kaukázusi krétakör (1949-45)

Nem tanít, hanem meggyőz.
Nem az elidegenítés a meghatározó, hanem az emberi gondolkodás dialektikája.