Ibsen: Nóra ( Babaház)

NÓRA (1879)


1.Az új típusú dráma megteremtése:

- társadalmi, modern polgári dráma
- analitikus szerkesztés először (a múlt határozza meg a szereplők jelenét)
- formai újítás, új szerkesztésmód (Scribe-től)

Cselekményvázlat:

I. felvonás:

Idilli környezet, idilli indítás. Polgári család.

-Lindéné: Milyen boldog Nóra - büszke, hogy megmentette férje életét –
Itáliába vitte, de a férj nem tudta, hogy milyen áron
-Krogstad: „benyújtja a számlát a múlt”
-Rank doktortól megtudjuk: Krogstadnak zavaros ügyei vannak, s
most felkeresi Nórát, segítséget akar - hamisított - lecsúszott, gyerekei miatt meg kell tartania az állását
Nóra elve: szeretetből, s a férje segít
-Nóra – Helmer: puhatolózik, hamisított – hazudós

II. felvonás:

-Lindéné – Nóra: kiderül, hogy Krogstad volt a hitelező
Nóra kéri férjét, hogy hagyja állásában
Helmer: kispolgár, erkölcsös, a levelet elküldi
Rank: halálos beteg, szerelmes – Nóra nem tud segítséget kérni tőle
Nóra – Krogsadt: zsarolás – mindent elmond levélben - CSODA ?
tarantella-jelenet: időhúzás, élet vagy halál

III. felvonás:

Krogstad - Lindéné: ő erősködik, hogy hazugságban nem lehet élni
Nóra –Helmer – Rank: halál, búcsú
evél – kifakadás
adóslevél – minden rendben - Nóra el.

2.Nóra:

múlt:

- beteg férjét megmenti
- itáliai gyógykezelés
- tudta nélkül pénzt vett fel - a pénzt váltóhamisítással teremti elő (apja halála után)
- titokban törleszti
- önálló, szuverén, önzetlen, felelősségteljes döntés volt
- büszke rá
- de titokban maradt

jelen:

- idilli házasság, férje dolgozik, ő otthon neveli a gyerekeket

I. felvonás:
- éppen ecsetelni kezdi, hogy mennyire boldog, amikor megjelenik Krogstadt
- Krogstad: gyerekeiért – felkapaszkodás – állás – zsarolás, ő is váltót hamisított
Két zsarolás – kívülről hasonlítanak – a társadalom, a polgári rend nem nézi az indokot
Nóra: önzetlen szerelemből Krogstad: nem önzetlen szerelemből

nem tartja bűnnek


A dráma alapeszméje:


Ibsen így határozza meg: „Az igazságot kétféleképpen mérik.

-naiv, tiszta, romlatlan erkölcsiség
-tényleg hiszi, hogy fontos az indok, s ez felmenti őt
-I. felvonás vége: kétely (jelzés) (40. old.)
II. felvonás – segítséget akar Rank doktortól – az szerelmet vall – nem kérhet
- zsarolás – a CSODÁT várja, hogy férje mellé áll, megérti
III. felvonás: - a csoda elmarad, levél
-Helmer kiborulása – saját jó hírét félti,
-miután megvan a váltó: nincs baj – pálfordulás – ez az igazi arca a férjének, tudatosodik benne, hogy férje erkölcsileg értéktelen
felismerés - akció
- Nóra el: „Hogy ne lássam soha többé. Soha.”
„Nem fogsz megmenteni, Torvald!”

Hová? Vissza fog-e jönni? A gyerekek?

Háttér: a századvég feminista mozgalmai, új nőalak
széteső házasság: nem egy 3. miatt, hanem különböző értékrendek miatt


3.Jellemek:

Helmer:
-a polgári rend híve – „Tudod-e …”
-kispolgári
-semmit sem vesz észre Nóra vívódásából
-a külvilágnak mutatott látszat a fontos – „meg vagyok mentve” (E/1)
Lindéné:
-minden baj oka a hazugság
-van-e joga beleszólni?
Rank:
-Nóra lelki, szellemi társa
-külsőleg megnyomorított (betegségét apja kicsapongó élete miatt örökölte


4.Szimbólumok:


-cím
két fordítás:
Nóra:

-női hős, a nő a társadalomban
-naturálisabb
-a női emancipáció propagandája
-„a modern nő Magna Chartája”, szabadságlevele

Babaszoba (Németh László):

-jelképesebb
-szimbólum
-a nő helye: gyerekszoba, magas sem nőhet ki onnan
-élethazugság jelképe
-szövegben, megszólalásokban:
•„Köszönöm a tüzet” – Rank
•„Levetem a jelmezemet”
•„Nem fogsz megmenteni Helmer.”
-tarantella = halláltánc, hattyúdal

5.Naturalizmus:

-Rank betegsége – kicsapongó apja miatt

6.Fogadtatás:

Vihar. Az első társadalmi darabja.

Témavilág:

-nem mese, nem történelmi
-napi aktualitás
-morális magatartást vizsgál: álszenteskedés, hazugság, illúziókra épített élet


Nyelv: nem verses, a leghétköznapibb próza

7.Tipológiailag:

tézisdráma: egy tantételt olvashatunk ki belőle: a polgári házasság nem szent intézmény
analitikus dráma: a múltat elemző, konfliktust feltáró dráma
középpontos: Nóra