2010. április 26., hétfő

12. tétel Brecht

BRECHT - Színházi forradalom. Teljes reform.



Az euklideszi geometria meghaladásához hasonlít – nem arisztotelészi dramaturgia.
A 20. sz. másképp nem képezhető le.

Az epikus színház elmélete:

1) Gyakorlat
1919 – színházi kritikus (Augsburg Der Volkswille)
1923 – Müncheni Kamaraszínház dramaturgja
1925 – Berlin: Deutsches Theater – színházi élet központjába kerül
A kor legnagyobb rendezőivel dolgozik: Max Reinhardt, Piscator

I. pályaszakasz:
A dramaturgiai gondolat indulása, az elmélet csak később születik.
Alapgondolat: Lehetséges-e emberség olyan világban, amelynek belső rendszeréből
következik az embertelenség?
Baal (1918) (fogadásból írta)
Dobszó az éjszakában (1919)
A mindenéből kisemmizett, háborúból hazatérő katona belesodródik a forr.-ba, de visszahátrál és megalkuszik. – ebben már benne van Brecht lázadása a konvenciók ellen:
ha a katona helyesen hős forradalmár lesz – a néző megnyugszik
ha helytelenül dönt, meghátrál – a néző gyötrődik, neki kell döntenie v. legalább elgondolkoznia.
A következő felirat fogadta a nézőket: Ne guvasszátok olyan romantikusan a szemeteket!

Koldusopera (1928)
társadalmi és műfajszatíra (John Gray: Koldusoperája 200 évfordulós – kor szatírája)
párhuzam a polgár és betörők világa között
Jellemzői:

- alig van konfliktus
- a darab felszeletelhető jelenetekre „Az epikus művet fel lehet vágni ollóval darabokra és az egyes darabok mégis életképesek maradnak.”
- az egyes jeleneteknek külön címük van
- köztük songok, betétdalok – elválasztás, kommentár, kizökkentés
Kurt Weill zeneszerző – világsiker (Brecht épp ezt nem akarta – az a polgár tapsolt, aki leleplezett)
- itt alkalmazta először az ún. „elidegenítő” effektusokat (Verfremdungs-effekt): feliratok, kiszólások – nem hagy azonosulni, mert nem az érzelmekre akar hatni, hanem az értelemre.

2) Fordulat: 1930 – az epikus színház elméletének megfogalmazása
Piscatorral, a rendezővel dolgozza ki elméletét, akinek elve:
- a színház a közvetlen agitáció helye = Brecht: „A nép között állok, és megmagyarázom, hogyan csapják be.”
- az epikus színház kifejezést is ő találja ki (1927 először)

Mahagonny városának tündöklése és bukása (1930)
E db. jegyzeteiben vázolja fel először az epikus színház elméletét. Korszakos.

1/ A modern kor kifejezésére az epikus színház az alkalmas. A háborúban a személyiség eltűnt, lehetetlen a hagyományos értelemben vett hős megfogalmazása.
2/ Kettéosztja a dráma és színház történetét (marxi Feuerbach-tézisek, 11. tézis)
„arisztotelészi” (katarzis) – „nem arisztotelészi”
„kulináris” (azonosul) – „epikus”
(később)„illúziószínház” – „elidegenítő”
3/ Tragédiaellenes. Katarzisellenes. A rációra, az értelemre épít.
4/ Az újítás nem abszolút ellentéteket mutat be, csupán hangsúlyeltolódást.
Csupán az érzelem primátusát tagadja.
A hagyomány számos eleme jelen van: a tegnapi cserepekből építi az újat.

5/ „Mahagonny” táblázat
A színház drámai formája A színház epikus formája
A színpad megtestesít egy folyamatot elmond
A nézőt bevonja szemlélővé teszi
érzelmekre indítja döntésekre kényszeríti
élményeket közvetít neki ismereteket
szuggesztióval dolgozik érvekkel dolgozik
Az embert ismertnek feltételezi az ember a megismerés tárgya
A figyelem tárgya: kimenetel a menet
Egyik jelenet a másikért mindegyik önmagáért
az esemény egyenes vonalú kanyarog, epizódok
A világ ahogy van ahogy alakul.
Amit az embernek tennie kellene tennie kell
Az ember ösztönei indítóokai.


II. pályaszakasz
Háttér: fasizmus – üldözik baloldali nézetei miatt
Új gyakorlat: a szellemes játék, a felhőtlenség, a téma elevensége ne nyomja el a tanító szándékot.
Antifasiszta darabok: A vágóhidak Szent Johannája, Az anya

3) Az elméleti rendszer továbbfejlesztése (V-effekt)

1935. Moszkva (2. út után) keletkezett írásokban továbbfejleszti az elidegenítés elméletét:

1/ kiemelési technika: a folyamatot nem totalitásában, hanem egy-egy részletében,
elszigetelten mutatja be: *külön jelenetcímek
2/ A látszatvilág áttörése. A beleélés megszüntetése. Távolságtartás. Illúziók lerombolása.
Mert a világ megváltoztatható.
kommentárok, songok, kiszólások, feliratok
3/ Olyan fogások, melyek a nézőt eltávolítják a tárgytól, térben és időben: * Grúzia, Kína
krónikaszerű, példázatszerű, parabolák
paradigmák - kölcsönzött motívumok – Biblia, Villon
„Ne a téma legyen új, hanem a megközelítés”
4/ Távolságtartás a színészi munkában
1936. Megjegyzések a kínai színművészetről - elméletének megfogalmazása színészvezetés, színház
a) a kínai színész ideális: - nem éli bele magát szerepeibe
- kívülről szemléli a karaktert
- arca tabula rasa, gesztusai erős jelzések
- stilizált technika alkalmas parabolisztikus témák elóadása
b) összjáték: nem zajlott le az ének-próza-tánc-mimika-zene különválása
! Nem wagneri Gesamtkuntswerk – nem atmoszférát teremt, érzelmeket kelt.

Főművek: Galilei élete (1938-39)
A szecsuani jólélek (1938-40)
Kurázsi mama és gyermekei (1939) (Állítsátok meg Arturo Uit! 1941)
A kaukázusi krétakör (1949-45)

Nem tanít, hanem meggyőz.
Nem az elidegenítés a meghatározó, hanem az emberi gondolkodás dialektikája.

2010. április 25., vasárnap

Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma (1562-1635)

Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma (1562-1635)

Új drámatípus kialakítása fűződik nevéhez: a népi-nemzeti elemeket magába olvasztó dráma, nem másolja az antikot. A reneszánsz és barokk határán alkot. Közelebb a reneszánszhoz. A mérték és értelem érvényesül műveiben.

1)Élete

Teljes neve: Félix Lope de Vega Carpio - 1562.
Madrid – egyszerű vidéki család – egy spanyol diplomata világszép lányát vette el - alcalai egyetem – kalandos, botrányos élet - katonáskodott, Nagy Armada (20 énekes eposz), titkár – szerelmi botrányok – börtön - Amikor írni kezdett Madridnak 2 színháza volt, élete delelőjén több mint 40 társulat működött.
1587: először szerepeltet nőt – forradalmi újítás, akkor botrány (II. Fülöp másfél évre bezáratja a színházakat) - 2x nősült – de gyerekeinek számát maga sem tudta - lovaggá ütötték - Sorscsapások – hívő katolikus – belép a ferencesek közé - 1635. Madrid – 9 napos gyász

2,Pályája
„a természet csodája” (Cervantes), „A szellem főnixmadara”- termékeny, életkedv, életerő, képzelet, munkabírás
bámulatos termékenység: 1500-2000 drámát írt – 470 maradt fenn, 300-nak a címét ismerjük
Ezen kívül: hősköltemények, eposz, novella, szonett, óda, episztola, elégia, levelek. Volt olyan darabja, amit 1 nap alatt írt.

Munkássága = a spanyol nemzeti dráma születése
téma: - pásztori-mitológiai
- történelmi
- társadalmi (cselszövéses, „köpenyes-kardos”, lovagi tárgyú)

Több magyar témájú, vonatkozású mű: A megkoronázott engedelmesség és magyarországi első Károly, A magyarországi fenevad, Nápolyi Johanna és az akasztófára jutott férj, A törvény parancsa, A szépség jutalma, A magyar korona vagy a méltatlan bosszú
figurái: király, pór, lovag, hölgy, széptevő, aggatyán, inas (gracioso) „jópofa” – talpraesett szolga, népi indíttatás
Életműve felöleli a spanyol múlt és akkori jelen minden számottevő jelenségét, típusait, miliőjét – udvari, lovagi élet, népi – az egész sp. társadalmat hatja át.

Verses értekezése: Arte nuevo de hacer comedias = 1609 A komédia(írás) új nűvészete
A meglevő gyakorlat igazolására vállalkozik. Összefoglalja dramaturgiai elveit.

1)Nép (=közönség=éppen adott nézőtéri befogadó forma), az előadás számára kell írni.
„a nép tapsaira pályázik” – közönségízlés követése = jelenben keresni a témát, a műveket kizárólag előadásra szánta. A kor szokásainak, gondolkodásmódjának megfelelő módon, nem antik minták szerint.
2)„a színház tükör” – cél: az emberek cselekedeteit kell utánozni: „a század szokásait kell festeni”
3, Mivel az élet is ilyen, lehet keverni a tragikus és komikus elemeket – de úgy, hogy a kedvező vég biztosított legyen.
„A tragikusat vígsággal elegyítsük, / Ha Minotaurus lesz is az eredmény”
4)Mivel a becsületbeli ügyek keltik fel a legjobban az érdeklődést – ez a leghatásosabb drámai tárgy. Legtöbb szerelmi bonyodalomból adódik – mindig a becsület sérelme nélkül oldódnak meg a gondok (mániákus királyhűség)
„A legjobbak a becsülete érintő esetek, mert ezek minden társadalmi állású emberre nagy erővel hatnak”
5)A történeteket a cselekmény egysége tartja össze, az idő egysége nem lényeges.
6)Az áttekinthető, feszes szerkezetet a 3 felvonás biztosítja. Ő honosítja meg e formát.
A drámai anyagot világosan el kell rendezni: 1. felvonás: caso „expozícioó”
2. felvonás: bonyodalom (lehet többszörös)
3. felvonás: megoldás - szerencsés

Egy felvonás egy nap alatt. – pergő jelenetek. A felvonások között hosszú idő is eltelhet. A felvonástechnikán belüli jelenettechnika
Jelenetek tematikájának megfelelő versformában. (a váltakozó versforma újítás.) Az „élő beszédet kell utánoznia”. Szövege tiszta, világos, könnyed – a nép is megértse. Drámái verses művek – zene nélkül is operajellegűek

A cselekményvezetésen van gangsúly – bonyodalom, mozgalmas.
Jellemábrázolás: sematikus, tipikus figurák

SEVILLA CSILLAGA

A HŐS FALU (FUENTE OVEJUNA) (1618 előtt) ’juhkút’- főhős: a nép, egy közösség - őstípust alkotott: népi dráma – Tell Vilmos, Borisz Godunov. A tömeget szerepelteti hősként. „az egész spanyol drámairodalomban nincs ennél demokratikusabb alkotás” (Menéndez y Pelago). Színes, üde, falusi jelenetek, parasztlakodalom, mulatság.
DONNA JUANA VAGY DACBÓL TEREM A SZERELEM

A KERTÉSZ KUTYÁJA (EL PERO DEL ORTELANO)
Cím: egy spanyol népi példázat
az egyszeri kutya ugyan nem evett, mégis elmarta a többi kutyát a konctól

Leheletfinom lelki ingadozások, szerelmi közeledés – távolodásról szól.
A maga idején társadalmi töltetű is volt. A szív parancsa erősebb:

„Rang és becsület? Ostoba szavak / Arra valók csak, hogy megcsaljanak,
Itt tipegünk szűk tömlöcünkbe zárva / Hiába vágyik ki szívünk az árva”

Jellemek: típusok, sablonok, tipikus korabeli figurák
Diana: jellemét kifogásolták: szeszélyes, ingatag, hideg-meleg
hitet tesz a szív mellett
Tristán: a talpraesett gracizoso; kedves, szellemes inas-figura
nagy ajándéka a drámairodalomnak (Molière, Beaumarchais)
ravaszkodó, bonyolító – nézőkkel cinkos
Cselekmény: a bonyolítása, izgalmassága, mozgalmassága a fontos
Helyszín: Nápoly

2010. április 24., szombat

Osho idézetek

"Az élet nagyon rövid, és sok mindent kell megtanulni; azok az emberek, akik halogatnak, elszalasztanak dolgokat.

Szüntelenül kérdezgesd önmagadtól, hogy egyre üdvösebb állapotok felé haladsz-e vagy sem. Ha egyre üdvösebb és üdvösebb állapotokba lépsz, akkor jó úton haladsz. Menj bele még jobban, élvezz ki még többet belőlük.

És ha boldogtalannak érzed magad, akkor értsd meg: valahol letértél az útról, eltévedtél. Valami elterelte a figyelmedet; nem vagy már természetes, elidegenedtél a természettől; ezért érzel boldogtalanságot. Nézd meg, elemezd ki, és bármit is találsz a boldogtalanság okaként, dobd el. És ne halaszd holnapra: dobd el azonnal.

Az élet nagyon rövid, és sok mindent kell megtanulni; azok az emberek, akik halogatnak, elszalasztanak dolgokat. Ma holnapra halasztasz, és holnap még tovább halasztod. Lassan-lassan szokásoddá válik a halogatás. És mindig a ma jön el, a holnap sosem. Így örökké folytathatod a halogatást.

Minden esetben, ha azt látod, hogy valami boldogtalanságot okoz, dobd el ott és akkor - ne tartsd meg egyetlen pillanatig sem. Ez a bátorság; bátorság élni, bátorság kockáztatni, bátorság kalandozni. És a mindenség, a fény, a szeretet, az öröm és az áldás csupán a bátrakat jutalmazza meg egy napon."

(Halogatás)



"Ettől a pillanattól kezdj úgy gondolni magadra, hogy te magad vagy az életed és a világod oka.

Ez a kereső lét jelentése: teljes felelősséget vállalni a saját létezésedért.

A boldogtalanságnak nincs külső oka; az ok belső. Szüntelenül magadon kívülre hárítod a felelősséget, de ez csak mentegetőzés.

Igen, a boldogtalanság ravaszát a külvilág húzza meg, de nem a külvilág hozza létre. Amikor valaki megsért, a sértés kívülről érkezik, de a harag benned van. A haragot nem a sértés teremti, nem a sértés hatása. Ha nem lenne benned haragenergia, a sértés hatástalan maradna. Egyszerűen elmenne melletted, és nem zavartatnád magadat miatta.

Az okok nem az emberi tudatosságon kívül léteznek; az okok benned léteznek. Te vagy az életed oka, és ennek megértése az egyik legalapvetőbb igazság megértése. Ennek megértésével veszi kezdetét az átalakulás utazása."



(Felelősség)



"A szavak nem csupán szavak. Saját hangulataik, saját éghajlataik vannak.

Ha egy szó megtelepszik benned, más éghajlatot hoz az elmédbe, más megközelítést, más látószöget. Nevezd más néven ugyanazt a dolgot, és látni fogod: valami azonnal más lett.
Vannak érzelmi szavak és vannak intellektuális szavak. Fokozatosan dobd el az intellektuális szavakat. Használj egyre több és több érzelmi szót. Vannak politikai szavak és vannak vallási szavak. Dobd el a politikai szavakat. Vannak szavak, amelyek azonnal konfliktust teremtenek, abban a pillanatban, hogy kimondod őket, vita támad. Ezért soha ne használj logikai, érvelési nyelvet. Használd a gyengédség, a gondoskodás, a szeretet nyelvét, és akkor nem támad vita.

Ha elkezdesz ily módon tudatossá válni, mérhetetlen változást láthatsz. Ha egy kicsit éber vagy az életben, sok boldogtalanságot elkerülhetsz. Egyetlen, tudattalanul kimondott szó a boldogtalanság hosszú láncolatát eredményezheti. Egy apró eltérés, egy nagyon kis fordulat nagyon sok változást hoz. Légy nagyon óvatos, és csak akkor használd a szavakat, ha feltétlenül szükséges. Kerüld a beszennyezett szavakat. Használj friss szavakat, nem vitázókat, melyek nem érvek, hanem egyszerűen az érzéseid kifejezései.

Ha a szavak szakértőjévé válsz, egész életed teljesen más lesz. Ha egy szó boldogtalanságot, haragot, konfliktust vagy vitát hoz, dobd el. Mi értelme magaddal hordani? Cseréld le valami jobbra. A legjobb a csend. A következő legjobb az éneklés, a költészet, a szeretet."



(Szavak)



"Az egyetlen állapot, amelyben állandó lakos lehetsz, az a tér, amely sem az egyik, sem a másik.

Ebben a térben csend és nyugalom honol. Eleinte természetesen nagyon íztelennek tűnik, mert nincs benne fájdalom, és nincs benne gyönyör. De minden fájdalom és minden gyönyör csak izgalom. Azt az izgalmat, amelyet kedvelsz, gyönyörnek nevezed. Azt az izgalmat, amelyet nem kedvelsz, fájdalomnak nevezed. Olykor megtörténik, hogy megkedvelsz egy bizonyos izgalmat, és gyönyörré válik, vagy nem kedvelsz többé egy másik izgalmat, és fájdalom lesz belőle. Vagyis ugyanaz az élmény válhat gyönyörré és fájdalommá, vonzalmaidtól és ellenszenveidtől függően.

Pihenj meg a gyönyör és a fájdalom közti térben. Ez az ellazulás legtermészetesebb állapota. Amint élni kezdesz benne, amint érezni kezded, megtanulod az ízét. Ezt nevezem én a tao ízének. Éppen olyan, mint a bor. Eleinte nagyon keserű. Meg kell tanulnod. És ez a létező legmélyebb bor, a csend, a nyugalom legnagyszerűbb alkoholos itala. Megrészegít. Lassan-lassan megérted az ízét. Kezdetben íztelen, mert a nyelvedet túlságosan eltölti a fájdalom és a gyönyör. "



(Gyönyör és fájdalom közt)



"Ez a kritikus hang sosem a tiéd. Amikor gyermek voltál, az apád azt mondta: „Ne tedd ezt”: és az anyád azt mondta: „Ne tedd azt”. Mindaz, amit tenni akartál, mindig rossz volt, és mindazt, amit sosem akartál megtenni, elvárták tőled, az volt a helyes.

Kettős kötelék szorít. Tudod, mi a „helyes” cselekvés, de nem akarod megtenni, ezért ha végül mégis megteszed, csak kötelességből csinálod. Akkor nincs benne öröm; úgy érzed, hogy elpusztítod önmagadat, hogy elvesztegeted az életedet. Ha azt teszed, amit akarsz, bűntudatot érzel, úgy érzed, valami rosszat tettél. Tehát meg kell szabadulnod a szüleidtől, ennyi az egész. És ez egy nagyon egyszerű dolog, mert most, hogy felnőttél, a szüleid nincsenek ott többé; csak az elmédben léteznek.

Én nem azt mondom, hogy menj, és öld meg a szüleidet - azt mondom, hogy öld meg a múltnak ezt a csökevényét. Nem vagy többé gyerek: ismerd fel ezt a tényt. Vállald magadra a felelősséget; ez a te életed. Vagyis tedd azt, amihez kedved van, és sose tégy olyat, amihez nincs kedved. Ha szenvedned kell miatta, szenvedj. Mindennek meg kell fizetni az árát; az életben semmit nem adnak ingyen.

Ha élvezel valamit, és az egész világ elítéli, jó! Hagyd, hogy elítéljék. Fogadd el ezt a következményt; megéri. Ha nem tetszik valami, pedig az egész világ gyönyörűnek találja, akkor az a valami értelmetlen, mert sosem fogod élvezni az életedet. Ez a te életed - és ki tudja? Holnap talán meghalsz. Ezért élvezd, amíg élsz! Senkinek semmi köze hozzá - sem a szüleidnek, sem a társadalomnak, sem senki másnak. Ez a te életed."



(A kritikus hang)

2010. április 23., péntek

A spanyol dráma

Sajátos spanyol fejlődés: torlódik a reneszánsz és barokk kultúra

I. Történelmi háttér:

A történelemben is érvényesül az ingatechnika, melynek jelentése: hatás - ellenhatás.
A protestantizmus ellenében jön létre a katolikus megújulás, a rekatolizáció.
Amíg a protestantizmusnak a reneszánsz felelt meg, mint korstílus, addig a katolicizmusnak a barokk.
Ha egy képzeletbeli vízszintest húzunk Anglia déli partja és Erdély csücske, Brassó között, akkor ma ettől északra a protestánsok, délre pedig a katolikusok élnek többségében!

Spanyolország sajátos fejlődése:

Címszavak:

kelta eredetű ibér lakosság

Hispánia: romanizálódása – kereszténység, majd nyugati gótok – trónviszályok – vallási (ariánus, keresztény, zsidó) villongások

711. Gebr al Tarik mór vezér, mohamedán hódítás – egész félsziget

500 éven át (1031-1492) reconquista – a félsziget visszahódítása - fokozatosan szorítják vissza a módokat – sorban feudális államok alakulnak (cortes)

1492!!! Nagyon fontos! nem csupán Amerika felfedezése és az újkor kezdete miatt fontos, hanem a mórok kiűzése miatt is, ez pedig egyértelműen a spanyoloknak köszönhető!!!

Leon, Kasztília, Aragónia, Barcelonai grófság: állandó harcok – új rétegek keletkeznek: lovagrendek (2 legfontosabb: Alcéntara, Calatrava)

a király tőlük függött – teljes feudális anarchia ; egyetlen államok fölötti szerv: katolikus egyház – vallási egység

Aragóniai Ferdinánd + Kasztíliai Izabella = „katolikus királyok” = a spanyol királyság születése
1492 - + Granada – utolsó arab állam (Andalucia) elfoglalása – reconquista győzelme + Kolombusz – Amerika felfedezése

16. sz. : Angliához hasonló fejlődés lehetősége

hajózás fellendülése, nagy mennyiségű arany beáramlása, nagy kikötővárosok, gazdagodó polgár-földbirtokos

Világbirodalom kialakulása: Habsburg V. Károly birodalmában "sohasem nyugodott le a Nap"

Földközi-tengeri hegemónia: 1571. Lepanto – megverik a törököket, Nagy Armada

Abszolutizmus: II. Fülöp – valós gazdasági alap nélkül, nem a polgári rendek támogatásával – zsidók kiűzése – a kereskedőréteg elhagyja az országot, a királyi hatalom lovagrendek kiváltságaira vigyáz, centralizmus, erős (drága) hivatalnokréteg, bürokrácia

Egyház: Szent Inkvizíció(Lloyola Stent Ignác: Societas Jesu) – A Habsburg ellenreformáció otthona

1588. Nagy Armada bukása; Németalföldi szabadságharc, végeredmény: 1609 Hollandia függetlensége

17. sz. még él a fénykor látszata – siglo d’oro – dúsgazdag, szemkápráztatás elfedi a rothadást

II.A spanyol reneszánsz:


Párhuzamos fejlődés az Erzsébet-korival

Amerika felfedezése: tengerészek, hajóácsok, szórakozni vágyó városlakó réteg, szórakoztatóipar

A színház:


Sorra születnek a színházak:

Madrid (1583), Sevilla és minden kis városban
Újabb színházépületek léptek a „szórakoztatóipar” szolgálatába.

Corall színpad: - nem is igazi színházépületek, csupán házak által körülhatárolt zárt udvarok.

Úgy kell elképzelni, mint egy szobabelsőt! Az utcákon született meg!
A főtéren vagy főutcán a vándortársulatok lezárták a párhuzamos oldalakat és berendezték a teret.Aztán jelentek meg csak a függönyök!!!

A felvonástechnikát is a spanyol barokk találta ki:3-5 felvonás!

Az angol reneszánsz még csak a jelenettechnikát ismerte!

Érdekes módon Shakespeare műveit is egy angol színész, John Keen osztotta vissza felvonásokra, s annyira jól meg vannak írva, hogy pontosan 5 felvonásra oszthatóak, azaz megfelelnek az arisztotelészi dramaturgia követelményének!!!


csak fizetség ellenében lehetett bejutni az előadásra

téglalap v. ovális alapú tér, mindkét végén színpaddal (Amíg öltözni kellett valamihez, a másik oldalon folytatódott az előadás!)

Míg a egyiken játszottak, a másikat átrendezték (viszonylag kevés díszlet, de díszes jelmez

A földszinten és erkélyen ülők megfordultak


Drámák:


A fizetőképes közönség szűk volt, egy művet nem tudtak sokszor előadni. Darabtermelés hirtelen felfokozása. Játszható művek sorára volt szükség. Senki nem gondolt eleve irodalmi értékű darabokra.
Antik gyökerek szűk, egyetemi környezetben – izoláltan.

Tilso de Molina kb. 5000 darabot írt!!!
Lope de Vega kb. 2000-et!!!
Calderon d'ell la Barca csak 100-at!


Forrás:

A népi színjátszásból merít + (meg kell élnie, széles közönséghez szól)

Eleget tesz az egyház kívánalmainak is és a katonáskodó nemeseknek is (grand, hidalgó)

Kétely nélküli vallásosság,lovagi erények: becsület, feltétel nélküli hűség

Még elevenen él a dicsőséges múlt, a reconquista emléke.

Téma: a történelem, a múlt

A színház a vallásosság és a becsület diadalának hódító ünneplése volt. A költő bármit alkothatott ezen kereten belül.

Nincs tiszta műfaj: bármit is igényelne a divatos elmélet.

Fő drámai kategória: comedia – széles jelentéssel bír

Ágai: a, comedia de capa y espada (’kardos-köpenyes’)

A látványosságra, változatos színpadképre számító művek:

b, comedia de tramoyas (’gépezetes’)
c, comedia de apariencias (’díszletes’)
d, comedia de ruido (’zajos’)

A cselszövésre épülő játékok:

e, comedias de ingenio (’szellemes’)


Drámaírók:

Tirso de Molina: A Don Juan-téma elindítója. – A sevillai szédelgő és a kővendég

Ruiz de Alarcón

Miguel de Cervantes de Saavedra: 10 drámája mardt fenn: egyik legszomorúbb tragédia: Numantia ostroma

Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma (1562-1635)

Új drámatípus kialakítása fűződik nevéhez: népi/nemzeti elemeket magába olvasztó dráma, nem másolja az antikot. A reneszánsz és barokk határán alkot. Közelebb a reneszánszhoz: a mérték és értelem érvényesül nála.

Mi kell a spanyol barokknak?

tömegek

Hogyan?

visszatérnek a passió-és misztériumjátékok

Velence: 3-4 000 fő játssza a passiót

a nézőszám 25 000- 30 000 fő.

Eredetiben építik fel a Via Dolorosát, a színház stratégiai ágazattá válik. Célja: a tömegek lenyűgözése.

Ekkor válik a betlehemes játék is fontos dologgá, mert a török elfoglalta Jeruzsálemet.
A karzat lesz a Menny, az altemplom és a kripták a pokol, s a jelenvaló világ az oltár előtt jelenik meg!


Részletes önéletrajzok és művek később!

M. Fehérvári Judit

Shakespeare emelt dráma érettségi tétel

Shakespeare csak a septum artes liberales ( 7 szabad művészet) iskoláit járta ki, mégis egyenletesen alkot.

Témakörei:

1. Antikvitás:



* Athéni Timon
* Periklész (Petőfi fordította)
* Coriolánus
* Antonius és Kleopátra
* Szentiván éji álom



2. A reneszánsz szülőhazája:



* Othello
* Vihar (Nápoly hercege)
* Vízkereszt vagy amit akartok (Raguza)
* A velencei kalmár



3. Angolszász mondák, mítoszok:



* Lear király
* Machbeth
* Hamlet



Shakespeare-t az emberi szenvedély érdekli.

A drámákban a már nem és a még nem szituációk keverednek.

Ok: maga az Erzsébet-kor: az angol arisztokrácia hatalmon van ugyan, de már nem nagy mértékben; a polgárság feljövőben van, de még nincsen hatása.

1645: a polgári forradalom első intézkedése a színházak bezárása.

37 darabot biztosan Shakespeare írt, 37-ben benne volt a keze vagy a jelenetek zömét Ő írta.



Műfajai:


I.1590-1601:

Az angol társadalom felemelkedő korszakának, a nemzeti abszolutizmus legkiegyensú-lyozottabb időszaka – lendület, optimizmus.

Korai műve: Titus Andronicus

a)Királydrámák, krónikás darabok (chronicle history) :
VI. Henrik (1-3)

II. Richárd

János király

II. Richárd

IV. Henrik (1-2)

V. Henrik



Gyakorlatilag Jánostól IV. Henrikig (Rózsák háborúja) mindenkiről ír. Ez egy kegyes gesztus I: Erzsébet felé.

Kb. 10-12 dráma.

b)Vígjátékok: Felsült szerelmesek ( Lóvá tett lovagok - felhőtlen, könnyed vígjátékok)

Szentivánéji álom

A két veronai nemes

Tévedések vígjátéka - cselvígjáték

A windsori víg nők

A makrancos hölgy-jellemvígjáték

Sok hűhó semmiért

Ahogy tetszik - mélyebb gondolatiság

Vízkereszt vagy amit akartok - markáns jellemrajz

A velencei kalmá - tragikum-komikum keveredik bennük.

Kb. 10 vígjáték.

c)Korai tragédiák: Rómeó és Júlia

Julius Caesar(Hamlet is az!)


II.1601-1608:

Az angol társadalom egyensúlyának felbomlása: az összeütközések és a bűnök tragédiákba torkollnak

a)Nagy tragédiák:

Hamlet

Othello

Lear király

Macbeth

b)Antik tragédiák:


Antonius és Cleopátra

Coriolanus

Athéni Timon

Kb. 9 tragédia.

c, Sötét vígjátékok:

A velencei kalmár


Minden jó, ha vége jó

Troilus és Cressida

Szeget szeggel


III.1608-1612:

A rezignált megbékélés 4 műve. A hányadtatások utáni menekülés e világból.

a)Színművek:


Pericles

Cymbeline

Téli rege

A vihar

b)VIII. Henrik - dráma



Kb. 11 színmű.

M. Fehérvári Judit

Popper Péter: 7 undok megjegyzés a szerelem kínjairól

Elmondanék – diákosan pontokba szedve, mint egy érettségi tételt – néhány fontos dolgot.
1. Az emberiség története egy testvérgyilkossággal kezdődik. Káin megöli Ábelt, mert Isten visszautasította az ő áldozatát, csak Ábelét fogadta el. A Biblia mintha arra figyelmeztetne, hogy az ember életében a lehető legnagyobb sérelem a visszautasítás. Mert minden visszautasítás egyben ítéletet is hordoz: nem vagy méltó rá, nem vagy méltó hozzám, nem kellesz, nem felelsz meg, vannak jobbak nálad stb. S ha ez a visszautasítás, a szenvedélynek, a rajongásnak, vagy akár csak az ösztönök által felkorbácsolt vágynak szól – a sérelem megsokszorozódik, és elviselhetetlen erősségű indulattá duzzadhat. Ezért, aki szerelmet utasít el, nagy szenvedésnek teszi ki a másikat, és veszélyes tűzzel játszik.
2. Az évezredes bölcsesség azt mondja: Az ezer mérföldes út is egy lépéssel kezdődik. A tízemeletes házat is egy sor téglából kezdik felépíteni. Tehát sose játsszunk egy másik ember szenvedélyével. Az első lépést nem szabad megtenni. Az első sor téglát nem szabad lerakni. Akkor még egy kis seb, egy kis fájdalom árán minden megoldható. De ha ezt nem vállaljuk, mert gyávák vagyunk, álságosan kíméletesek, lusták, az „időre bízzuk” életünk kellemetlenségeinek elintézését, vagyis sodródni kezdünk, akkor kiderülhet, hogy az idő nem old meg helyettünk semmit sem, hanem nagy tragédiák felé sodor.
3. Azt gondolom, hogy az ember öngerjesztő lény. Nagyon ritkán fordul elő – s legtöbbször csak a lektűrökben – a meglátni és megszeretni egy pillanat alatt. A gyatra szerzők ezt úgy szokták kifejezni, hogy „mintha villámcsapás futott volna át mindkettejükön.” Szép lenne, de legtöbbször nem igaz. Hanem az történik, hogy az ember vágyódni kezd a szerelemre. S szinte „kinyitja magát” egy remélt szenvedély előtt. Ezért a híres magyar író, Füst Milán egy apróhirdetést szeretett volna feladni: „Meglévő szenvedélyekhez tárgy kerestetik!”
4. Egy öreg pszichológus – akit leggyakrabban mégis csak szerelmi csalódások, kapcsolatok válsága miatt keresnek fel – hajlamos úgy vélekedni, hogy a szerelmeseknek legtöbbször fogalmuk sincs arról, kit szeretnek. Mert először is vágynak a szerelemre, s ha végre felbukkan a várva várt dalia vagy tündér, rávetítik minden erotikus fantáziájukat, vágyképeiket, álmaikat az „igazi”-ról, és a saját képzeletük által kifestett képbe szeretnek bele. S hogy e fantáziakép mögött milyen a valódi ember, arról alig tudnak valamit. Ám ha eljönnek a csalódások drámai percei, akkor nem saját magukra haragszanak, hanem a partnerre: Miért nem vagy olyan, amilyennek elképzeltelek? Arról már nem is szólok, hogy a lángoló szerelem a grandiózus színjátékok ideje, mindenki a legjobb, a legszebb arcát mutatja. Mögötte rejtve marad a valódi jellem, a minden emberben meglévő torzulatok, sokszor nehezen elviselhető rigolyák, szokások.
Szégyenkezve vallom be, hogy ezért én nem vagyok lelkes híve az úgynevezett szerelmi házasságoknak. A kölcsönös rokonszenv, a barátság, sőt még az érdek által vezérelt kapcsolatokban is több a reális emberismeret.
5. A szerelem vidéke különben is tele van önbecsapásokkal. Félezer évvel ezelőtt egy angol drámaíró megírta egy valódi szerelem történetét. S az emberek ma is beülnek a színházba, és bámulják Rómeó és Júlia sorsának alakulását. Szerelem tehát létezik, de elég ritka jelenség, Viszont manapság valaki kitalálta, hogy tisztességes férfi, erkölcsös nő csak szerelemből fekszik le választottjával. Nosza, akkor mindent ki kell nevezni szerelemnek: minden tetszést, megkívánást, vonzódást, flörtöt, szexuális izgalmat. Mi értelme van ennek?
6. A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság. Amikor a megszerzett boldogság biztonsága elkezdi rongálni a hétköznapokat. Amikor már lusták vagyunk udvarolni, csábítani, kívánatossá tenni magunkat – a mosakodást, a fogmosást, a fésülködést, a kölni használatát és a vonzó ruhát, pizsamát is beleértve. Minek? Hiszen már a miénk. Csakhogy ezzel kondul meg a halálharang egy férfi-női kapcsolat felett. Mert a szívünkbe kellene felírni csupa nagybetűvel: AZ EMBER NEM TULAJDON!
7. Az igazi szerelem szenvedély, extázis, boldogság. Ám mindez nem állapot, hanem rövid időre felvillanó szenzáció. S ha elmúlt? Akkor megjátsszuk magunkat? Vagy új élmények után nézünk? Hiszen megszoktuk, hogy szinte „jár nekünk” ez a szélsőséges érzelmi-indulati állapot. Mondják, hogy a szerelem szeretetté alakul át. Előfordul. De legtöbbször közöny, undorodás, gyűlölködés lesz belőle, amint ezt a válóperek meg a gyerek-elhelyezési küzdelmek, a vagyonmegosztás gusztustalan harcai bizonyítják.
Mi hát a teendő? A legfontosabb, hogy soha ne hallgasson senki az ilyen mániásan igazat mondó öreg „szakemberre”, amilyen én vagyok. Soha senki ne hallgasson senkire – se szülőre, se barátra –, aki károg, óv, figyelmeztet, amikor ő szárnyalni akar az ég és a nap felé, hogy utolérje a boldogság kék madarát. Egyrészt, mert úgyis hiába minden okoskodás. A szenvedély mindig erősebb az okos szónál. Másrészt, mert ez a bizonyos kék madár kiszámíthatatlan. Néha hagyja magát megfogni, néha maga száll rá valamelyik kiválasztottja vállára, s különben sem létezik.
Mert még el kell mondanom egy szomorú hírt. Az ”Igazi” sem létezik. Nincsen. Sehol nem él valahol egy nő vagy egy férfi, aki az igazi, s akit csak meg kell találni. De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel, akiből lehetne „igazi”. De ehhez nagyon sok türelem, lemondás, megértés, háttérben maradás szükséges, ám végül kialakulhat egy olyan viszony, melyben a másik már nélkülözhetetlenül belecsiszolódott, vagyis igazivá vált.

Az Erzsébet-kori színjáték Shakespeare nélkül

I. Háttér:

A szintézis és átmenet korszaka:

London lakossága meghaladja a 200 000 főt.

"Szakrális" helyekenek az utcák és a kocsmák számítanak.

Először Londonban húztak ki két torony között egy drótkötelet, amelyen angyalkákat helyeztek el.

Ezt ismételték meg Brüge-ben, Brüsszelben és Antwerpenben is.

A színházi idő kitöltésére szolgáltak ezek a szórakoztató dolgok, amelyek később a közjáték, az interludium nevet kapták.

Lényege az improvizáció.

Pl. az idő kitöltésére a Krisztust alakító színész valagon rúgta Pilátust.

Tiltották.

Az összes mai színház az angol fogadók mintájára épült fel.

Ezek ebben a korban még a városfalon kívül helyezkedtek el.

Legalább 4 vagy többszögalakúak voltak.

A földszinti ivók mellett helyezkedtek el a vendégszobák, s a fedett folyosók elé húztak egy drapériát. Az előadás előtte zajlott. Az első emelet folyosója is az udvar felé volt nyitott. A cselédség az emeleten élt, innen a karzat elnevezés, míg érdekes módon a baromfit a cselédség fölötti szinten tartották. Erre utal a kakasülő elnevezésünk.

A négy első színház:

1. Swieter Theather

2. Swin (Hattyú) Theather

3. Garden (Kert)

4. Globe Theater



Kb. 500 év alatt jegesedik ki a színház. Ez azt jelenti, hogy a szerzők a színháztérre írják a darabokat.

Jellemzői:

- felül nyitott

- csak férfiak játszottak

- az előbbi miatt sok a nadrágszerep

Így alakul ki a reneszánsz színház, melynek lényege: új típusú színpad + régi dramaturgia, amely az arisztotelészi dramaturgiára épít.

A nézők testközelben vannak, a színész keze, lába és arca felszabadul.

Döntően cselekvéssel jellemez.

Tud pszichofizikai folyamatokat ábrázolni.

A cselekmény idődimenziójában hihetelen sűrítést tud alkalmazni, így tetszés szerinti teret és tág időt képes átölelni egy-egy előadás.

A játékmód lényege: jelzéses díszlet és kellékhasználat.

Ami nagyon lényeges: minden darabot Erzsébet-korabeli jelmezben játszottak, így fejezve ki a tiszteletüket a királynőnek.

Az író tetszés szerinti idő-és jelenettechnikában gondolkodhatott. Pl. 2 munkás és faág = aardeni erdő, nap = rúd, hold= másik rúd.

Egy jelenet a szereplő bejövetelétől a szereplő távozásáig tartott.

Gyakran alkalmaztak jelenetfüzéreket.

Az előadások késő délutántól kora estig, a városkapu zárásáig tartottak.

Shakespeare is a legtöbb darabot este fejezi be, sőt saját maga is szerepet játszik.

A Hamlet eredeti szövegében van egy mondat: "Pedig duci volnék.".Ezt ma figyelmen kívül hagyják a rendezők. Hogy került a szövegbe ez a mondat? Úgy, hogy Shakespeare duci volt, s Ő játszotta a szerepet.

A Globe-ban volt erkély és torony is.

Az 1570-es évek vége és az 1620-as évek eleje között sok dráma és sok szerző volt a "piacon".

A legjelentősebbek:

Cristopher Marlow:

a nevéhez kötődik az ősfaust, ami vándortémává terebélyesedik

John Kyd: Spanyol tragédia (1588: Az Armada pusztulása)

Ben Johson: Volpone

John Webster (Erzsébet és Shakespeare is kedvelték)

A szerzők úgy loptak egymástól, mint a szarkák.

Grafomán mód írtak: Vegyék, vigyék, tessen.

Az írók még be sem fejezték a darabot, már próbáltak is a színészek.

Nyilvános, állandó színházépületek kezdtek el működni Londonban 1576-tól

Londonba tódulnak – világváros, csak itt lehetett érvényesülni.

1567. első állandó színpad

1574. 2 nagy társulat játszott ð Leicester

ø Lord Admirális

1574. 8 fogadóban játszottak (a városfalon kívül)

Erzsébet uralkodása alatt mintegy 150 (!) főurak által patronált együttes jött létre. Pl.:

1599 körül a londoni nagy együtteseken kívül még 17 városi társulat és 79 egyéb rendszeresen működő csoport működött.

A társulatok folyamatosan tudtak működni.

II. A színházak költségvetése, működése:

„részes rendszer” (részvényes) pl.: Burbage a The Theatre-ben, Shakespeare a Globe-ban

- az együttes élén 6-9 fős vezető színész mint részes, övék volt a felelősség és a felügyelet

- ők vásárolták meg az írótól a szövegkönyvet, kifizették az engedélyeket, megvásárolták a díszleteket, jelmezeket, bérelték a színházépületet, alkalmazták a napszámosokat, a könyvelőket, a muzsikusokat

- az ő növendékeik voltak azok a fiatalemberek, akik a női szerepeket alakították

- ha valamelyik rész felszabadult, ők döntöttek, kit vesznek be társnak

· „bérmunka” pl.: Philip Henslowe vezette be (színházi naplójáról híres, 3 londoni színházépület tulajdonosa) Önálló vállalkozóként foglalkoztatta minden színházi alkalmazottját.

Színészek:

- nincs nő, a növendék fiúszínész játssza a női szerepeket

- 10-12 vezetőszínész

- társtulajdonosok – befektet, osztozik a hasznon

- fellépnek: udvarnál, vidéken is turnéznak

- sokat dolgoznak – nagy a repertoár, mindig újra van igény, minden délután más darab (havonta 12 is futott)

egy darab = egy szezon- a tulajdonos annyit keresett, hogy pénzéből öregségére vidéki házat vett, ahová nyugalomba vonult



III. A színház épülete

1576. Theatre 1577. Curtain 1587. Rose 1599. Globe stb.

Kicsi, kezdetleges tákolmány: fából, sárból tapasztott

Építészeti minta: kocsma

Sokszögű hasáb, átló 25 m

Nagyobbik fele: nézőtér (csőcselék)

körbefutó karzat, galériáról jó lelátás (itt igényes nézők)

Kisebbik fele: színpad – ember magasságú, fából

Nincs világítás – nappal játszottak

’’ függöny – csak hátsó, öltözőket takarja

’’ díszlet – nem fér el, a szöveg leírja – hol, mikor, szavak festik a helyszínt

IV.A drámák jellemzői:

Nagy mennyiségű szövegkönyvekre volt igény:

Színpadon van minden a közelmúlt hagyományos színházi formáiból: prológus, epilógus, interlude (’közjáték’), dumbshow (’némajáték’), disguising (’álarcjáték’), középkori farce, clown hagyomány, antik példák (Seneca, Plautus), személetében megőrizte a morality-play jellemábrázolási módszerét, miracle-play szerkezeti eredményei, nyitott kontrasztdramaturgia, mely különbözött a humanista tudósok megoldásaitól

(Shakespeare is e meglévő színjátéktípusokat olvasztotta össze)



Az Erzsébet-korban (e hagyományból) néhány fő drámatípust dolgoztak ki:

- chronicle history (históriás dr. v. királydráma)

- revenge tragedy (bosszú motívumára épülő drámák)

- comedy (minden típusú vígjáték)

- pastoral (vegyes, „romantikus”, tragikomikus művek)



Szerző: - sokszor színész is, részvényes, de mint szerző kevesebb tiszteletnek örvend

- a szöveg kultúrtömegcikk - százával kell a darab – rövid határidőre - nincs jogvédelem – a szöveg annak a prédája, aki ellopja, megfizeti - ea-on jegyzetel

- egy szerző több darabba is beleszól, egy darabot többen is írnak

- a szöveg előadásonként alakul, együtt él a színházzal - önmagában nem érték, csak az előadás



Christopher Marlow:

sok tekintetben úttörő jelentőségű

történelmi tragédiák: Nagy Tamerlán, II. Edward, Doktor Faustus (bemutatóik 1590-1604)

aszketizmusig merészkedő világszemlélet

újítása: blakverse (jambikus lejtésű 10-11 szótagos verssor)


Ben Jonson

Sokáig büszke klasszikus erudícióval közelít tárgyához, az emberi jellem furcsaságához (Volpone).

Majd egy nagy realista kép (Bertalan-napi vásár) után kizárólag az udvar számára írt. masque-ok librettói töltik ki alkotói világát.

V. Shakespeare művei: új bejegyzésben